Az új történet kezdete
2128. December 18.
200 évvel később Rosette Christopher halála után a kedélyek lenyugodtak az emberek és démonok között, persze a Mária Magdolna rendnek maradt pár feladata a felbukkanó szellemek és lelkek miatt. De ugy tünik hogy most megtört a csend. Ugyanis a démonok Aion vezetésével visszatértek és újabb támadások történnek a világban de, történetünk nem itt kezdődik, hanem 15 évvel ezelőtt egy viharos téli éjszakán.
2113. December 18.
-Rég nem volt ilyen nagy hóvihar igaz Joshua-sama?- kérdezte egy ifjú alak az ablaknál állva.
-Pontosan Remington, egyszer volt ekkora vihar 185 évvel ezelőtt mikor meghalt a nővérem, Rosette.
- Joshua-sama, hogyhogy ilyen jól emlékszik mindenre hisz olyan rég volt már.
-Tudod Remington, a démonvér még mindig az ereimben kering és ennek, azaz átka hogy sosem halok meg és mindenre emlékszem. Pedig minden vágyam, az hogy csatlakozhassam a nővéremhez a túlvilágon és akkor talán végre megnyugvást, találna a szívem és a lelkem.- sóhajtott Joshua aki még mindig úgy néz ki, mint mikor Rosette meghalt. Ő is az emberi alakját használja, mint annak ideén Chrno így nem használ annyi energiát, és csak akkor változik át, ha szükség van rá.
-Joshua-sama ilyet ne is mondjon- förmedt rá Remington- Hiszen ön is, tudja hogy a halál ne…-Joshua egyszer csak felállt a karosszékéből és félbeszakította Remingtont.
-Hallod ezt?
-Micsodát Joshua-sama?
-Gyerekek odakint a viharban.- Joshua már tökéletesen tudta használni a démoni képességeit így olyan dolgokat is hallott, amik a kolostor falain kívül hangzottak el.-Szólj a többieknek! Most azonnal én addig megkeresem őket.
Amint ezt kimondta Joshua átváltozott, kinőttek a szárnyai és még anno az Aiontól kapott szarvai.
-Jut eszembe, szólj Azmariának is asszem éppen, gyakorol, hogy elérhesse végre öt hosszú év után a glorius milícia fokozatot.- mikor befejezte a mondatot, fogta magát és kirepült az ablakon.
-Rohanok!- kiáltott Remington. Elindult, rohant a kolostor falai között. Benyitott az egyik cellába és így szólt.
-Marko menj és szedd össze az öt legjobb nyomkövetőt és induljatok el Joshua-sama után azonnal!
-Rendben Remington azonnal indulok.
Remington tovább rohant egy darabig Marko társaságában majd elváltak.
-Jaj nekem hogy miért mindig pont engem ugráltat Joshua.-lihegett Remington. Végig rohant az egész kolostoron és az udvaron is. –Na végre.- benyitott és megtorpant-, Na itt találjon meg az ember valakit. Azmaria-sama! Azmaria-sama! Joshua-sama keresi sürgősen!
-Jövök egy pillanat! –Hallatszott a távolból egy női hang de ez mellett egy hatalmas fénycsóva és egy hatalmas csattanás, egy gospel töltény lövése. Majd nem sokkal később megjelent Azu a lépcsőn.
-Mond Remington testvér, mit akar már megint Joshua?-ezt már egy sokkal vékonyabb gyermekhang mondta ugyan is Azu vissza, vette gyermek alakját pont úgy, mint Joshua.
-Kinn… a hóban… gyerekek… ahogy… ön azt… megjósólta.-lihegett Remington
-Ez nem lehet igaz… pont most! Azonnal indulok!-kiáltott Azu és azon nyomban felvette a „felnőtt” angyal alakját, kinőttek a szárnyai és kirepült a tetőn.
-Remek a tetőt megint javíthatjuk! Már vagy tizedik alkalommal teszi tönkre! Rita nővér ennek nagyon nem fog örülni.
Miközben Remington mérgelődött Azmaria utolérte Joshuáékat akik az erdő szélén álltak egy halott nő mellett.
-Joshua mi folyik itt?
-A halott nő a rokonom, Sisi Christopher és úgy tűnik el akarta hozni a két gyermeket hozzánk, a kolostorba.- egy Mózes kosárban két pici gyermeket tartott a kezében Joshua akik, már csendben voltakés aludtak.- Ezt a levelet ő írta. - Joshua átnyújtotta a borítékot Azunak.
-De csak az egyik gyermek az övé Roze Christoper.-mondta Azmaria
-Igen a fiút, Chriont ott hagyták a háza előtt. De a fiúnak van egy titka, démon pont, mint…
-… pont, mint Chrno volt.-fejezte be a mondatot Azu.-Akkor ezek szerint újabb harc kezdődik a démonok és az emberek között, és nekik kell majd megállítani, mint annak idején Rosettéknek.
-Igen de reméljük, hogy az ő történetük máshogy fog majd végződni.
-Igen. Reméljük.
Amint ezt kimondták, elrepültek a gyerekekkel, a nyomkövetők pedig elvitték Sisi Christopher testét és a kolostor falai között, helyezték örök nyugalomra.
A gyerekeket egy szobába helyezték el mivel „egyek” mint annak idején Rosette és Chrno volt.
-Ők az utódok igaz Azu?
Igen Joshua de érdekes Rozeban érzek valami hihetetlen erőt, és nem jövök rá, hogy mi az.
2128. December 18.
A kolostor falai között sűrű léptek hallatszottak.
-Roze várj már meg!
-Chrion igyekezz, nem szeretnék lebukni Rita nővér előtt!- amint ezt kimondta Roze beleütközött Rita nővérbe olyan erővel, hogy fellökte.
-Oh nővér… nagyon sajnálom.
-Roze! Chrion! Az irodámba! Most!- ezektől, a szavaktól zengett az egész kolostor.
Mind a ketten tudták hogy nagy bajban vannak, ezért átölelték egymást, könnyes szemekkel félve összebújtak mivel Rita nővér volt a Mária Magdolna rend eddigi történetének a legszigorúbb vezető nővére….
